Betegszállítói karrieremnek is voltak előzményei:

Egészségügyi tapasztalatnak és gyakorlatnak híján, akartam mégis valami kórházhoz közel eső munkát(pénzt és izgalmat, tapasztalatot és kapcsolatokat) keresni. Így augusztusban, iskola kezdés előtt minden környéken található betegszállító céget bombáztam - a műszaki életpályám miatt nagyon hézagos - önéletrajzommal és egy kritikus szemmel cenzúrázott ill. átnézetett, térdig érő könnytengert előidéző motivációs levelemmel.

Szeretnék az Ön szervezetének egy megbízható, hatékony és segítőkész munkaerejévé válni.
Az esetleges személyzeti hiány pótlásával hozzájárulni a vállalat jól működő szervezetéhez.....

Hiszem, hogy a közös munka közelebb hozza a vállalatot és engem céljaink eléréséhez.

De hát sajnos a nagy SZAVAK - úgy látszik - csak a politikai életpálya kezdetekor sikeresek, ezért mindezek elvesztek az online postaládák bit-jei és MBájt-jai között, mindenféle reakció és válasz nélkül, amikor.... 

Anatómiai felépítésem felfedezése és hasonló izgalmas tanórai események között, október közepe körül mégis jött egy - már addigra nem várva várt - válasz: "Jöjjön el ide és ide és beszélgessünk."

Hát azóta is voltam 1-2 furcsa állásinterjún, de azért ez sem volt egy szokványos.
5 rivális jelentkezővel, a cég határozott főnökasszonyával és a kedves szolgálatvezető hölggyel együtt beszélgettünk el egy szobában. Ahol egymásunkat hallva kérdezgettek személyes kérdéseket és elláttak instrukcióval: "kinek milyen elképzelése van?";" hogyan, miként tudna jönni?"...stb
Kaptunk 3 nap próbanapot, ahol mi is - ők is próbálgathattuk "a közös munka lehetőségét", affinitásunkat mindehhez. Én a 2. napig jutottam, amikor nem adtak újabb dátumot, napot.
Ekkor nekem is közbe jöttek iskolai és egyéb dolgok, amiért én sem érdeklődtem tovább a folytatásról és fejben lemondtam "céljaim eléréséhez közelebb hozó potenciális vállalatról".

 A cég ahol mindebbe bele kóstoltam, amúgy kettős profilból dolgozott-zik:
1. Egy kórház komplexummal van szerződésben, hogy a város sok pontján lévő kórházakat összekötve folyosót képezzen a különböző állapotú betegeknek. Tehát biztonságosan szállítsuk át a járó, hordszékes vagy akár fekvő betegeket, áthelyezés vagy párhuzamosan futó kezelés, konzílium kérés ...stb céljából.
Ezt a betegeknek természetesen térítés mentesen, a kórház központtal rendezve az anyagiakat vállalja a cég.

2. Fizetős szállítást vállal, a bármilyen állapotú betegeknek - bárhova. Vittünk temetésre rosszabb fizikai állapotú hölgyet, kávézóba tolószékes adjunktus asszonyt....stb
Persze a szolgáltatás leginkább azt célozta meg, hogy otthonukból a kezelésekre járó - átlagos vagy jobb anyagi helyzetben lévő - betegeknek lerövidítsük az, amúgy 3-4-5.... sok órán át tartó - egyébként OEP által támogatott - általános betegszállításra való várakozást és egyedüli utasként vigyük a legkényelmesebben otthonába.

Ez annyira jól kialakult, hogy a beteget bevisszük az intézménybe és sokszor megkerülve a recepciót visszük be a beteg leleteit, papírjait és automatice "erste" elsőbbségi státuszt kap. Ha nincs súlyos állapotban lévő másik beteg, akkor toljuk, kísérjük egyből a vizsgálóba a beteget. A kezelés végén telefonál a cégnek a "xy melléken" az asszisztens és szolgálatvezetés küldi a leggyorsabban oda eltudni jutó autót( ami időben hivatalosan meghatározott max. 1 óra, de 90%-ban általában negyed órán belül ott szokott lenni 1 autó). Ha a szállítást előző nap időpontra megrendelik, akkor az időpont előtt 5 perccel ott állunk haptákba a ház előtt.

Talán mondanom sem kell mekkora minőségbeli különbség van a 2 féle szolgáltatásban, amit erősen - nem sugall, hanem - nyomatékosít az irányítás felülről. Nem azt, hogy a "telephely közti" szállítás legyen alacsony szintű, hanem hogy "a fizetős betegért mindent". Amiből az alakult ki, ami az egészségügyben általános. Fizetős betegnek mindent, nem fizetőst "AS" (ahogy sikerül) szabvány szerint.

A lengés csillapító olykor meg sem rezdül a síneken, buckákon való átmenetelkor és a kerekek messziről kerülik a legkisebb kátyút.
"Kórház köztis" szállításkor - főleg ha időben elmaradásban vagyunk - időnként a hordágyba csatoljuk a beteget, hogy ki ne repüljön a kocsiból. Azért ez nem mindig szükséges, mert - az egyébként 8 személyes kocsiban  - a 10-11 beteg közül már nem nagyon tud kiesni.

Az ápoló a zsíros pénztárcájú betegnek a legékesebb, viccesebb, aranyosabb kommunikációját veszi elő és ül mellette az út alatt.
Máskor meg sem hallja a beteget, mert csutkán szól a menő zene és félig kinn lógva az ablakon fütyül a fiatal, dekoratív lányoknak.(A beteg persze csak a zene lehalkítására kérné meg - az éppen kocsonyán logó szemű, semmit nem halló - ápolót.) Háát..jahh: "Fiatalság bolondság!" ;)

"Remélem, hogy a sokszor bonyolult megfogalmazásom ellenére át tudod élni élményeimet.
Segítségedet élményeim átadásában szívesen fogadom. 
A fogalmazásbeli hibákat, nyelvtani elírásokat és nem helyes terminus technikust segítségeddel javítom.
Kérdésekre kommentekben szívesen felek, ha kulturált kereteken belül és mindenki - minden anonim marad!"