Kedves - vagy olykor talán te is kedvetlen - olvasóm,
azért kezdtem naplóm írásába, mert:
- azt mondták, hogy nagyon jó dolog egy naplót írni, amit később az ember elővehet és újra átélheti az élményeket,
- mert manapság nagyon sikk egy blogot írni
- hogy megoszthassam az élményeimet ismerőseimmel, akikkel mostanában ritkábban találkozom és sokszor felteszik a sablonos “mi újság?” kérdést. Így ezek a soraim a válaszok.
- Magamból kiírhassam azokat az élményeket, amelyeken jót lehet(-ne) sírni, hol a nevetéstől és hol a fájdalmasabb, érzelmesebb részektől.
- Akiket érdekel az egészségügy és később ebben látnak életpályát, azok élményeimen keresztül belelássanak a szürke és a rózsaszín közötti valóságba.
Gondolva arra, hogy én is mielőtt elkezdtem volna a tanulmányaimat sokszor kerestem hasonló témájú blogokat, melyek által én is bent lehettem egy kicsit az intézményekben ill. a különböző színhelyeken és az események között érezhettem magam .
Nem tudom még, hogy hova - vagy hova nem - kerül az írásom, ezért anoniman fogalmazom meg élményeimet. Melyben a szereplők nevei -ha megemlítek néhol- mások lesznek.
Az eseményeket szubjektívan osztom meg a saját szemüvegemen keresztül, amely - amint később meglátod - erősen meghatározza a személyiségem és értékeim.
Ha netán nem ismernél, annyit kívánok megemlíteni előzetesen, hogy egy nyitott, erősen extrovertált, empatikus és testvéreim szemében túl érzékeny férfi vagyok. Fiatal, még nagyon kevés tapasztalattal rendelkező ápoló, betegkísérő. Ezekből talán következtethető, hogy még nagyon naivan gondolkozok és mindenen apróságnak mondható dolgon meglepődők.
Tudom, hogy a mostani élményeket több év tapasztalata után másként fogom értékelni, de ez talán egyértelmű.
Az életben és munkában mindig a pozitív dolgokat keresem és nehezen viselem azokat ez embereket, akik pont ellentétesen fogják fel az életet: mindenben és mindenkiben a rosszat találják meg(és ez alatt, nem a nehéz körülményeket megélő betegeket vagy panaszkodó időseket értem).
Egy fecske nem csinál nyarat, de hiszem, hogy olyan fészket alakíthat ki, amelyben a környezete pozitívan változhat.
Tudatosan próbálok változni és változtatni környezetemen, hogy ami nem olyan szép, amilyennek én látom, az mindig egy picivel közelebb kerüljön az általam alkotta képhez.
A nem megfelelő terminus technikus és nyelvtani hibák javításához; megfogalmazásbeli korrekciókhoz a kritikára igényt tartok!
Kérdésekre kommentekben szívesen felek, ha kulturált kereteken belül és mindenki - minden anonim marad!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.